Főztem ugalit, azaz a helyi alapélelmiszert, a kukoricakenyeret. Mindezt vidéken, Geoffrey rokonainál. Bár egy piszok egyszerű ételről van szó, mégis talán soha senki nem volt rám még ilyen büszke, mint a kenyaiak. Geoffrey előszeretettel mutogatja minden ismerősnek és ismeretlennek, milyen klassz csaj vagyok. A reakciók alapján ez nagyobb siker, mint egy diplomát letenni. Olyan, mintha letettem volna az alapvizsgát a kenyaivá válás útján.