- Jól látom, hogy nők nem vezethetnek itt?
- Dehogynem! - válaszolt Simeon.
- Fura. Mert még egyetlen nőt sem láttam a volánnál, még biciklin, vagy motoron sem!
- Á, a kenyai nők válogatósak! Nem bicikliznek. A motor pedig inkább üzleti közlekedési eszköz. Leginkább autót vezetnek.
- Aha. Akkor azért nem láttam. Az üveg mögött nehéz kiszúrni, ki vezet.

Figyelem a nőket. Hatalmas csomagokat cipelnek a fejükön, pont ahogy elképzeljük az afrikai nőket. Ki tudja hány kiló mangó: tele van vele egy lavór. Nagy vizes kanna. Egy zsák akármi. Mind a fejükön.

Nehezen nyílik a kocsi ajtaja.
- Ó, én csak egy gyönge hercegnő vagyok. - viccelődök. - Nem olyan erős, mint a kenyai nők!
- Rendben, akkor megerősítünk! - mondja.

A szupermarketbe lépve a kezembe adja a kosarat, s elkezd belepakolni. Meglepődök. Itt tök normális, hogy a nő cipeljen mindent, úgy fest. Viszem a kiló kenyeret, kólát, whiskey-t, 5 liter vizet, míg ő semmit. Fura érzés, otthon lehet, megsértődnék rajta, de itt ez inkább érdekes.